120×80
olaj, vászon
„Matthew öröm és inspiráció volt mindazok számára, akik ismerhették. Lelke istenfélelme inspirálta, befolyásolta és megáldotta mindazokat, akik ismerték. Csodaként jött ebbe a világba és csodaként hagyta el ezt a világot.
Súlyos fogyatékossággal született 1988. szeptember 23-án Salt Lake Cityben. Születéskor Matthew várható élettartamát csak órák hosszúságára saccolták, azonban a lelkierő és a kitartás, együttvéve Isten hatalmával csodákat művelt. Matthew tíz és fél évet élhetett családja és barátai szeretetének közelében. Családjának meg volt az a kiváltsága, hogy időt tölthessen vele a földön, tanuljon bátorságából és csodálkozzon állandó örömében és boldogságában levő kisfiúkon a sok küzdelem közepette. Családját örökre megváltoztatja jelenléte, idővel pedig elmúlása. Jelenléte inspirálta mindazokat, akik ismerték. Megnyitotta a szívüket és a szemüket is ”- mondták a szülei.
2000-ben Matthew sírjának emlékére, édesapja, Ernest Robinson és unokatestvére, Susan Comish készített egy szobrot Matthewról. Ez az egyedülálló emlékmű azt ábrázolja, ahogy a fiatal fiú felugrik a kerekes székből és gyógyultan repül a Menny felé, már mentesen a földi terhektől.
A Sírkő a Salt Lake City-i temetőben áll. Története és ábrázolási formája annyira magával ragadott, hogy hónapokig nem tudtam szabadulni a gondolattól, az érzéstől. Úgy döntöttem, hogy megfestem. Most értettem meg, hogy mit jelent a „keser-édes” érzés.
Soha nem láttam még elmúlást, veszteséget, ekkora reménységgel bemutatni.